Szerintem mindenki elgondolkodott már elemvásárlásakor hogy vajon a kétszer drágább kétszer többet bír? Vajon az olcsó elemek között van-e különbség és ha igen mekkora? Ennek szerettem volna utánajárni és mivel sehol nem találtam teszteket róla, hát csináltam egyet! Sajnos idő és szponzoráció hiányában nem tudtam több száz elemet tesztelni így csak a környezetemben leggyakrabban előforduló és 200 Ft alatti elemeket vettettem teszt alá. Van köztük nagy márkás, bolti saját márkás és szinte névtelen darabok is. Mivel még csak megtippelni sem tudtam, melyik mit tudhat, hát belevágtam a tesztbe.
A tesztről
Első kihívás az volt hogy szerezzek 2 olyan multimétert ami nem kapcsol ki automatikusan. Kamerám volt, az eddig sosem használt timelaps felvételi módot használtam arra hogy bizonyos időközönként a műszerekről felvételt készítsek. Ez 5 másodpercenként 1 képkocka volt amit videóba fűzött össze. Így egy perc alatt 12 felvétel készült vagyis 1 másodpernyi videó közel 2 perc valós idejű időnek felelt meg. Szükségem volt még egy órára melynek elég nagy volt a kijelzője illetve egy lámpára hogy éjszaka is mehessen a felvétel. A lámpába tettem egy takarékos izzót. A leghosszabb felvétel egy teljes napig készült.
A teszthez egy 3 x AAA-s elemet használó fejlámpát választottam. Ennek oka az volt hogy egyrészt lámpákba gyakran használják ezeket az elemeket és ott fontos hogy kiszámítható legyen mennyit bír egy elem másrészt pedig az áramerősséget mérve pontosan megállapítható volt hogy mennyi áramot ad le illetve könnyen meghatározható volt egy küszöbszint ami alatt lemerültnek tekinthettem az elemet. A fejlámpa cree ledes volt aminél az áramerősség ismeretében az is kiszámolható hány a lámpa hány lumen fényerőt produkál. A küszöbérték meghatározásánál azt a minimum szintet választottam ahol a lámpa még valamire használható fényt ad, ez az induló fényerőknek kb. a negyede, 25 mA. Az elemekből a legtöbb esetben csak 4-es kiszerelés volt, így mindegyikből megmaradt egy, illetve technikai okok miatt egyes teszteket meg is kellett ismételnem.
A tesztelt elemek között 2 akkumulátor is szerepel hogy lássuk kiválthatóak-e velük. A Varta NiMH ami azt is jelenti hogy csak 1.2V az induló feszültség, a másik a Conrad NiZn vagyis Nikkel-cink akkumulátora melynek kapocsfeszültsége megegyezik a sima elemekével.
Egy táblázatban foglaltam össze a mért eredményeket. Világosan látható hogy akár 3-4-szer is jobban bírja a legjobb elem (Sony Stamina Platinum) mint és a SkyRed és az Eveready miközben az árak között nincs ekkora eltérés.
Egyforma jól teljesített és majdnem a legolcsóbb volt az Sony és az Aldi elemei, igaz, a Sony erősen akciós volt és 20 darabos kiszerelésű. Újságárusnál a 3 elemért akár 800 forintot is elkérhetnek. Sajnos a Varta tölthető eleme csak a középmezőnyben végzett bár relatíve konstans fényerőt nyújtott. Így ha fontos a sokáig tartó üzemidő (pl. túrázás) nem választanám (már csak azért sem mert érzékenyebb a hőmérséklet csökkenésre)
Sokat vártam a Conrad NiZn akkumulátorától amivel ki lehetett volna váltani a költséges elemeket, sajnos hiába indult hasonló feltételekkel mint a hagyományos elem, a legrosszabbul teljesített.
Az elemek súlya árulkodó lehet a teljesítményéről, ha nagyon könnyű akkor sokat nem várhatunk tőle.
Ajánlást most nem fogalmaznék meg, a táblázat magáért beszél, érdemes letölteni és akkor nagy méretben is megnézhető.
Lájkold a blog facebook oldalát, ahol további akciókat és érdekességeket találsz!
Csatlakozz facebook csoportunkhoz is!
Neked ajánlott
Leave a Reply
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Real World
2014-05-22 at 18:12
Köszönöm a tesztet 🙂
Megnézem mit bír az Aldis 😀
TheDoors
2015-08-13 at 02:26
Nagyon hasznos teszt! Profi munka! Végre egy elfogulatlan teszt! Köszi!
kisf
2015-12-10 at 12:59
Hmmmm, bocs… a profitól azért messze van…. Az almát vetettük össze a körtével és a szilvával…..
A kis terhelés csak szelet a tortából, a nagy terhelés más képet mutat.
A Stamina márkajelűeket nagy terhelésre fejlesztették ki, nagy terhelésre az itt szereplők döntő része pár perc alatt lehervad….Ide raktad az akksikat (azok közül a leggagyibbak szerepeltek). Az elektromos munkát tekintve (Wh) a leggagyibból is sokkal többet tudunk kivenni kisáramú terheléskor, mint a nagyáramúnál. Az akksiknál az a probléma, hogy az adott terhelési áramerősségnél a kapocsfeszültség kisebb, mint az elemeknél, így az elektromos berendezések,ha nem feszültségtoleranciára vannak tervezve, egyszerűen nem üzemelnek. Erre tipikus példa a digitális fényképezőgépek egy része, melyek a félig se lemerült akksiknál is kikapcsolnak.Van ilyen fényképezőgépem: az akksikat átteszem egy más fajta digibe, az még jó darabig vidáman üzemel….
Az elemek csak látszólag egyformák méretileg, a kifolyás biztosak dupla falúak, ez azért elvesz a hasznos térből. Az egyébként nagyon jó támpont, hogy mekkora az elem súlya….!!!!
Kinai cuccok blog
2015-12-10 at 17:41
@kisf: Csak a saját szempontjaim szerint vizsgáltam, a mérés módja is le volt írva. Általános igazságokat levonni egyetlen rövid tesztből nem lehet, de viszonyítási alapnak jó.
Arra meg mindenképp, hogy melyiket használjuk pl. egy fejlámpába.
Sokféleképpen lehetett volna még tesztelni, még több elemet, aksit megmérni de így is kb. 40 órámba került a teszt és nem kevés pénze.
Egyébként már nagyon kevés elemes, AA vagy AAA méretű akkumulátort használó fényképezőgép van, pont az általad említett okok miatt. Én is most már inkább a saját aksisakat részesítem előnybe.
Mindamellett minden hozzászólásból lehet tanulni. Így ha van plusz infód, akkor írd le bátran, mások is okulhatnak belőle.
martonthenagy
2016-09-14 at 11:21
Nagyon örülök ennek a tesztnek. Köszi, hogy elvégezted, és publikáltad.